3 fontos szempont a jó döntések meghozatalához

Ha nem döntesz – pedig úgy tudod -, akkor mégis mi történik? Nemrégiben volt egy beszélgetésem egy ismerősömmel (magánbeszélgetés, nem coaching) és akkor megvilágosodtam – annyira eltérő terminológiát használtunk a döntéssel kapcsolatban, hogy mindjárt tudtam, itt megy félre leggyakrabban a kommunikáció.  Valahogy így zajlott:  -Akkor nem könnyen hozol döntést? -De, nagyon is könnyen. Egy pillanat alatt. Csak a kitartásommal van gond. 

choice-3274959_1280.jpg

És hát igen! Itt van a kutya elásva! A döntés szónak több jelentése van – de ha csak a “lehetőségek közötti választás” értelemben használjuk, akkor abból még nem következik, hogy az áhított vagy szükséges változás be is következik az életünkben.  Miért fontos a döntés egyáltalán? Nem elég választani azokból, amit elénk sodor a szél? Az élet majd úgyis hoz különböző helyzeteket – én meg majd kiválasztom azt, ami az adott lelkiállapotomnak, élethelyzetemnek megfelelőnek tűnik. Ha új helyzet áll elő, majd újragondolom az életem.  Rengetegen működnek így – komplett céltalan sodródás a teljes életük. Ők azok, akik nem kezdenek semmit az élet-adta citromjaikkal. Nem értik, hogy miért nincsenek lehetőségeik, miért nem támogatja őket se szerencse, se jó körülmény. Mások bezzeg… A problémás rész nem, vagy nem csak az, hogy nem hozzák ki mindazt az életükből, amit lehetne. Hogy beérik kevesebbel, mint amire képesek. Hogy a tanulást valami iskolai dolognak tekintik – az iskolapad elhagyásával lezártnak tekintik egy életre. Sokkal fájóbb és maradandóbb az a keserűség, megbánás és elkeseredettség, amit az irányíthatatlannak vélt életük során éreznek. Gyakran frusztráltak, motiválatlanok, és többnyire nem túl felemelő a társaságukban lenni.  Ahhoz azonban, hogy “helyzetbe hozódjanak” kell az is, hogy legyen céljuk a helyzettel. Hiába kapok labdát a pályán, ha nincs kapu, ahová be kéne lőni azt a nyavalyás labdát. Akkor mi minősül jó helyzetnek? Honnan tudom, hogy szerencsém van? Hogy támogasson engem bárki, ha nincs meg az se, hogy mit kezdjek a labdával? 

Épp most jött velem szembe a FB-on ez a rövid történet – ide is másolom, mert valójában ez az, ami miatt a döntés fontos. Döntést azért hozunk, hogy közelebb kerüljünk egy célhoz – ezt többnyire sikerként határozzuk meg (de erről inkább máskor írok részletesebben, bár a Citromfacsaró c. könyvemben egy egész fejezet járja körül ezt a témát). Ahhoz, hogy tudatosan és folyamatosan közelebb kerüljünk ehhez a vágyott állapothoz, nem elég sodródni, nem elég a felbukkanó lehetőségek közül választani. 

– Uram, mi az ön sikerének titka? – kérdezett egyszer egy riporter egy bankelnököt.

– Két szó.

– Melyek azok?

– Helyes döntések.

– Igen, és hogyan hozza meg a helyes döntéseit?

– Egy szó. – Mi lenne az?

– Tapasztalat.

– Jó, de hogyan szerzi meg a tapasztalatait?

– Két szó.

– Melyik az a kettő?

– Hibás döntések.

Ez a kis sztori remekül rávilágít arra, hogy a döntéseinknek lehetnek kellemetlen következményei, nemszeretem eredményei – ez azonban nem jelenti azt, hogy a döntésünk rossz, helytelen, és hiábavaló volt.  A döntés jelentősége a szó másik értelmében rejlik:  Állandósított szándék; tartós elhatározás, ami állapotokat változtat meg vagy határoz meg az életünkben és a fizikai világban. Folyamatosan fenntartott akarat, ami megszabja a gondolkodás és tett irányát. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor azt javaslom az ügyfeleimnek, hogy a döntés helyett használják a “végigcsinálás” szót – és megtudják, hogy meghozták-e a valódi döntést.  Csak úgy érdekességképpen a döntés latin eredetszavának a szó szerinti jelentése: levág, megszakít. Azaz elvágni minden más lehetőséget – így a döntést követő bizonytalanság, egyáltalán más opciók megléte teljességgel értelmezhetetlen a szó eredetének ismeretében.

Mert ugye alapvetően nem az a kérdés, hogy “helyre akarom-e hozni ezt a szituációt”, vagy “előrébb akarok-e jutni üzletileg” vagy “megfelelő karrierutat választottam-e”. Hiába van meg a megfelelő válasz ezen a szinten: igen, helyre akarom hozni! Igen, akarok egy dübörgő vállalkozást! Nem, nem azt csinálom, amit szeretek és amivel pénzt is szeretnék keresni. Tudjuk ugyan a választ (kinek gyorsabban, kinek lassabban jön a válasz, de valójában mindannyian tudjuk ott legbelül…) – de a valódi munka csak ez után következik. Ha tudom, hogy változtatnom kell – mit kell végigcsinálnom? Mi az, amit meg kell tennem (nem csupán eldöntenem), hogy előrébb is jussak, hogy pályát változtassak, hogy kiváló eredményeket érjek el, hogy elérjem az álomcéljaimat?  Hogy lesznek ennek nagyon nehéz és kényelmetlen részei? Mi tagadás, lesznek. Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy a döntés meghozatalától nem vasárnap délutáni könnyed sétagalopp kezdődik. A döntéssel csupán azt fogadtuk el, hogy mire nyitjuk meg magunkat, az elménket, a lehetőségeinket, hogy miket fogunk észrevenni a lehetőségek sokaságából. Kijelölünk egy utat, ami abba az irányba vezet, amerre menni szándékozunk.  A döntés nem a legnagyobb lépés, de talán az egyik legfontosabb: letesszük  a folytonos validálási kényszert. Azt, hogy újra és újra ellenőrizzük, megerősítsük, hogy jó irányba haladunk. 

Segítségképpen 3 lépés, ami segít, hogy jó döntés(eke)t hozz

  • Tisztázd a céljaidat és tudd pontosan, hogy mit akarsz elérni

Sokszor ezt is meg kell előzze némi munka – mert számos esetben tényleg a dolgok mélyére kell menni, hogy kiderítsük, mi is a mi nagy miértünk. Annak függvényében tudjuk meghatározni a pontos célt. Ez a lépés tehát a MIÉRT-ről és a MIT-ről szól – nem pedig a hogyanról, ahogyan azt sokan igen tévesen képzelik. A hogyan, a módszer változhat és bizony változik is. A cél az, ami nem. De az odavezető út igen sokféle lehet. 

  • Legyen egy masszív stratégiád – taktikával gazdagon megspékelve

Mert ugye hiába döntötted el, hogy mit és miért akarsz elérni, ha nem tudod úgy nagyjából, hogy milyen módon tudod megtenni, akkor az bizony csak álom marad. A nagy stratégiádhoz pedig konkrét, megvalósító lépéseket, azaz taktikai megoldásokat kell rendelned. Nem elég csak azt mondani, hogy nagyobb bevételt akarok. Hogyan fogod azt elérni? Milyen lépések vezetnek odáig? Milyen mérföldköveket kell elérned? Tervezd meg, de legyél rugalmas – váltig állítom, hogy mindig csak a kanyarig látunk el: hogy onnan merre kanyarodik az utunk, nem láthatjuk előre. Az eddigi elképzeléseinkből és tapasztalatainkból indulunk ki, de tudjuk, hogy időnként cifra dolgokat tartogat az élet. 

  • Tedd meg azokat a lépéseket! Cselekedj! Most!

Hiába az összes álomcél, stratégia, taktika, ha közben nem történik semmi. Az eredményhez mindenképpen kell az is, hogy ténylegesen, aktívan alakítsd a dolgokat. Ezért is hívom a döntést valójában “végigcsinálásnak” – mert itt dől el, hogy lesz-e egyáltalán bármilyen eredményed. Tudom, hogy papíron klasszul meg lehet tervezni bármilyen növekedést, fejlődést. Ismerek sokakat, akik fejben élik az életüket – ők a Citromfacsaró-terminológiában a “tervezők”. Ahhoz tehát, hogy valódi változás, előrelépés legyen CSELEKEDNI KELL.  Bár nehéz meghatározni, hogy mi a legfontosabb ahhoz, hogy továbblépjünk az életünkben, hogy valódi eredményeket érjünk el – egészen biztos, hogy a döntés (a végigcsinálás, a tartós elköteleződés valami mellett) benne van a top 3-ban. 

Please follow and like us:
error